NeuropontHamarosan
NeuropontSvindt Veronika előtanulmánya a Gyermeki Kommunikáció Kérdőív (CCC-2) magyar adaptációjáról, autizmussal és ADHD-val diagnosztizált gyermekek kommunikációs profiljának mérésére. Magyar nyelvű, nyílt hozzáférésű empirikus kutatás — közvetlenül a hazai diagnosztikai eszköztárat gazdagítja.
A Semmelweis Egyetem által vezetett, jelenleg is zajló (toborzás alatt álló) klinikai vizsgálat az autisztikus vonások, az étkezési/táplálkozási nehézségek és az atipikus szenzomotoros integráció gyakoriságát és összefüggéseit méri fel. Magyar helyszín: budapesti Bethesda Gyermekkórház. Aktuális hazai kutatás a szenzoros/étkezési téma metszéspontján.
Balázs Judit magyar nyelvű, bizonyítékokon alapuló áttekintő tanulmánya az ADHD-ról: diagnosztika, gyakoriság, okok, következmények és kezelés. Hangsúlyozza a gyógypedagógia, pszichológia és pszichiátria együttműködésének fontosságát a gyermekek, serdülők és felnőttek megfelelő támogatásában. Jó magyar nyelvű belépőpont a témába.
Nagy nemzetközi szakértői bizottság átfogó helyzetértékelése az autizmus ellátásáról és kutatásáról: a személyre szabott, lépcsőzetes támogatás, a befogadás és az élethosszig tartó ellátás irányába mutat, és bevezeti a „mély/súlyos autizmus” (profound autism) fogalmát a legtöbb támogatást igénylők láthatóbbá tételére. Iránymutató áttekintés a terület egészéről.
80 nemzetközi szakértő által jegyzett összefoglaló, amely 208 tudományosan alátámasztott megállapításban gyűjti össze, mit tudunk bizonyítottan az ADHD-ról — a gyakori tévhitek (pl. hogy „nem is létezik” vagy „csak rossz nevelés”) cáfolatával együtt. Kiváló, hivatkozható kiindulópont a bizonyítékokon alapuló tájékozódáshoz.
Az ADHD genetikai hátterének áttekintése. Összegzi, hogy az ADHD erősen örökletes, sok gén együttes (poligénes) hatásán alapuló állapot — fontos tudományos ellenérv a „csak rossz nevelés / akaraterő kérdése” tévhittel szemben. Stephen Faraone és Henrik Larsson jegyzi.
Nagy, sok vizsgálatot összesítő hálózati metaanalízis, amely az ADHD gyógyszeres kezeléseit (metilfenidát, amfetaminok, atomoxetin stb.) hasonlítja össze hatásosság és tolerálhatóság szerint, gyermekeknél/serdülőknél és felnőtteknél külön. A gyermekkori/serdülőkori és felnőttkori első vonalbeli szerek megválasztásának egyik legtöbbet hivatkozott bizonyítékforrása.
Az ENIGMA nemzetközi konzorcium sok ezer résztvevőt összesítő vizsgálata az ADHD-val összefüggő agyi (szubkortikális) térfogatkülönbségekről. Kis, de kimutatható eltéréseket talált, elsősorban gyermekeknél. Az egyik legnagyobb ilyen elemzés — fontos árnyalás, hogy csoportszintű átlagos különbségekről van szó.
Rendszerezett áttekintések és metaanalízisek bizonyítékokon alapuló összegzése az autizmus lehetséges környezeti kockázati tényezőiről (pl. magasabb szülői életkor, egyes terhesség/szülés körüli tényezők). Nyíltan elérhető (Molecular Autism). Segít elválasztani, mire van tudományos bizonyíték és mire nincs — a témát övező sok tévhit miatt különösen hasznos.
Átfogó áttekintő tanulmány (Lancet-szeminárium) az ADHD-ról: klinikai kép, diagnózis, a háttérben álló okok, kezelés és élettartam-perspektíva (gyermekkortól felnőttkorig). Anita Thapar és Miriam Cooper jegyzi — tömör, tekintélyes szakmai bevezető.
Ikervizsgálatok metaanalízise az autizmus örökletességéről (heritabilitásáról). A tanulmány megerősíti, hogy az autizmus kialakulásában a genetikai tényezők meghatározó szerepet játszanak, a közös környezeti tényezők kisebb súllyal. Fontos hivatkozás a „mitől lesz valaki autista?” kérdés tudományos megértéséhez.
Sokat idézett, átfogó áttekintő tanulmány (Lancet-szeminárium) az autizmusról: tünettan, diagnózis, a háttérben álló okok, együtt járó állapotok és az ellátás. Meg-Chun Lai, Michael Lombardo és Simon Baron-Cohen jegyzi — kiváló általános szakmai bevezető a témába.
A Semmelweis Egyetem kutatóinak (Bitter, Simon, Bálint és mtsai) epidemiológiai vizsgálata magyar közösségi mintán: hogyan befolyásolják a diagnosztikai kritériumok, az életkor és a nem a felnőttkori ADHD becsült gyakoriságát. Ritka, konkrétan magyar populációs adat — közvetlenül releváns a hazai ellátás tervezéséhez.
Nemzetközi, kontrollált gyógyszervizsgálat, amely a lizdexamfetamin (Vyvanse) hatását vizsgálta ADHD-s gyermekeknél és serdülőknél, akiknél a metilfenidát nem hozott elég választ. Több magyar helyszín is részt vett benne — köztük a budapesti Vadaskert Kórház, a Szegedi Tudományegyetem, a pécsi és a gyulai gyermekpszichiátria —, ami jól mutatja a hazai gyermekpszichiátria bekapcsolódását a nemzetközi gyógyszerkutatásba.
A Semmelweis Egyetem kutatóinak (Simon, Czobor, Bálint, Mészáros, Bitter) nagy hatású, nemzetközileg sokat hivatkozott metaanalízise a felnőttkori ADHD gyakoriságáról. A vizsgálat összesítette a korábbi populációs adatokat, és megerősítette, hogy az ADHD felnőttkorban is jelen lévő, mérhető gyakoriságú állapot — fontos érv a felnőttkori ellátás mellett.