NeuropontHamarosan
Neuropont
HVG360-cikk arról, mi történik a felnőttkori ADHD-/autizmus-diagnózis után: hogyan alakítja át az önképet és az identitást, amikor valaki felnőttként kap magyarázatot az addigi nehézségeire. (Előfizetéses hvg360-tartalom.)
Qubit-cikk egy magyar vezetésű (pécsi) kutatási programról, amely a születés körüli hatások (oxigénhiány, magzati alkoholexpozíció, anyai immunaktiváció) és a későbbi neurofejlődési zavarok — autizmus, ADHD, skizofrénia — összefüggéseit vizsgálja.
Telex-cikk a hazai ADHD-diagnosztika akadályairól: várólisták, az állami és a magánellátás közti szakadék, és a félrediagnosztizálás kockázata felnőttkorban, ahol az ADHD gyakran szorongással, más zavarokkal együtt jelenik meg.
Telex-hír a Városligeti Műjégpálya „csendes óráiról”: vasárnaponként pár órára lehalkított zenével, csökkentett ingerekkel várják az autizmussal élőket, hogy nyugodtabb környezetben korcsolyázhassanak. Példa a szenzoros szempontból befogadó közösségi terekre.
Telex-cikk arról, miért vonakodnak sok szülők a pedagógiai szakszolgálattól és az SNI-státusz megállapításától: a megbélyegzéstől és a nehezebb intézményválasztástól tartanak. Több információra és felkészítésre lenne szükségük ahhoz, mit jelent egy atipikus fejlődésű gyereket nevelni.
Telex-tényellenőrzés: Donald Trump bejelentette, hogy a terhesség alatt szedett paracetamol autizmust okoz, és a vakcina-autizmus kapcsolatot is meglebegtette. A cikk megnézi, mit mond erről valójában a tudomány — hasznos ellenszer a témát övező tévhitekkel szemben.
Telex tudományos cikke arról az elméletről, hogy az autizmushoz köthető gének fennmaradása mögött evolúciós előny állhat — épp azokat a képességeket érintik, amelyekben az ember a többi főemlőst felülmúlta. Az autizmus mint a neurodiverzitás természetes része, nem „hiba”.
Telex-cikk a felnőtt, különösen a női ADHD-ról: miért elavult a „fiú-betegség” tévhit, miért marad rejtve sok nőnél a diagnózis, és mit jelent az, hogy az ADHD magyarázat a nehézségekre, nem felmentés alóluk.
Telex-riport felnőttként diagnosztizált ADHD-val élők személyes beszámolóival: milyen a hétköznap figyelemzavarral, mit segít a gyógyszer és a pszichoterápia, és hogyan kezeli mindezt a környezet.
Telex ADHD-sorozatának első része: mi az ADHD valójában, milyen sokféle formát ölthet, és miért ismernek magukra egyre többen. Tényleg több az ADHD-s, vagy csak jobban és máshogy figyelünk rájuk? Jó általános bevezető a témába.
Telex-cikk egy kutatásról, amely szerint felnőtt autistáknál tízszer gyakoribb az ADHD, mint az átlagpopulációban — pedig sokáig azt hitték, a figyelemzavar a korral csökken. Az AuDHD (a kettő együttes előfordulása) sokkal gyakoribb, mint gondolnánk.
Telex-cikk a felnőtt ADHD gyógyszeres kezeléséről: 2024 óta itthon is forgalmaznak liszdexamfetamint (más országokban évtizede használják), de felnőtteknek egyelőre csak engedéllyel írható fel. A pszichiáter szerint jó, hogy bővül a kínálat, de ettől még nem lesz több szakember és szabad időpont.
Telex-cikk egy nagy nemzetközi felmérésről, amely szerint globálisan nagyjából minden 127. embert érint az autizmus. A kutatók szerint a korai felismerést és a jobb diagnosztikai eszközöket kellene priorizálni, különösen felnőtteknél.
HVG360-cikk a felnőttkori ADHD-diagnózisról: miért nehéz felnőttként diagnózishoz jutni itthon, és miért maradnak a nők különösen aluldiagnosztizálva és alulkezelve. (Előfizetéses hvg360-tartalom.)
Telex-interjú Őszi Tamásné Patríciával, az Autizmus Alapítvány gyógypedagógusával az autista gyerekek támogatásáról: erősségekre építeni, a nehézségeket kompenzálni, és mikor van egyáltalán dolga a szakembernek.
Szabad Európa-riport az autista gyerekek oktatáshoz jutásának magyarországi anomáliáiról: miközben tizenhét év alatt tízszeresére nőtt az autista gyerekek száma, az iskolák jogi kiskapukkal fosztják meg őket az integrált oktatástól. Egy anya küzdelmén keresztül.
Képmás-interjú/első személyű beszámoló: Rapai Katalin 40 évesen kapta meg autizmus-diagnózisát. Arról mesél, hogyan élte meg a szenzoros és szorongásos tüneteket egy irodai környezetben, mit jelentett a maszkolás, és mi változott a diagnózis után.
Telex-cikk a szenzoros feldolgozás sajátosságairól (SPD): amikor egy gyerek viselkedése mögött nem neveletlenség, hanem az ingerek eltérő feldolgozása áll. Háttér a szenzoros érzékenységhez, ami az autizmus egyik alapélménye.
Qubit-cikk a „rideg integráció” jelenségéről: az autista gyerekeket sok esetben a szükséges támogatás nélkül helyezik többségi iskolába, ahol a feltételek (felkészített pedagógus, gyógypedagógiai háttér, érzékenyítés) hiányában az integráció csak papíron valósul meg.
WMN-cikk a neurodiverzitás szemléletéről: az autizmus és az ADHD nem hiba vagy betegség, hanem az idegi működés sokféleségének érvényes formája. A neurodiverzitási mozgalom alapgondolatának közérthető bemutatása.
WMN-cikk az ADHD körüli öndiagnózis-hullámról és a közösségimédia-tartalmak (TikTok) szerepéről: hol a határ a hétköznapi feledékenység/halogatás és a valódi ADHD között, és miért nem helyettesíti a szakmai kivizsgálást egy videó.